Karácsonyi vers
Téli szünet van most s karácsony lesz mindjárt!
Üldögélek egymagamban s nézem a fenyőfát.
Díszek, szaloncukrok, ékes csecse-becsék
csüngnek az ágain s lobog a gyertyafény!
Karácsony s ajándék mind szép és jó lenne,
hogyha a világon mindig béke lenne!
Ne csak karácsonykor szeressen a szívünk,
hanem egész évben barátokként éljünk!
Szűnjön meg ami rossz, legyen öröm, móka!
Barátokként éljünk és ne háborúzva!
Segítsünk egymáson, önként, szeretettel,
és ne nézzük azt, hogy mit nyerhetünk ezzel!
Ha segítünk máson szeretet vesz körbe,
S segítséget adva boldogabb jövőnk lesz!
Ennél nagyobb öröm nincsen e világon,
Mint, hogy boldogságunk másra is átszálljon!
Polányi Zoltán:
December
Veres orral,fagyos kedvvel,
subába bújt a december
s morog, kuncog,fúj a szél,
a kéményben fütyörész.
S néha napján,dunnát rázva,
puha pelyhet ráz a tájra,
s ha elunná tán magát
hát........hóembert fabrikál.
S szilveszterkor,mikor elmegy
nótaszóval,vidám kedvvel,
kinyitja a kulcsra zárt
újesztendő ajtaját.
Mester Attila: A téli csillag meséje
Ághegyen csöppnyi csillag ül,
(ma egész nap fagyott)
meg-megrebben, kapaszkodik,
és fázósan ragyog.
El kellett volna mennem,
akár a madarak,
- ám egy csillagnak erre
gondolni sem szabad.
Meg-megrebben, kapaszkodik,
(ma egész nap fagyott)
ül a törékeny ághegyen,
és mégszebben ragyog.
Czeglédy Gabriella:Télapó az úton
Szarvas húzza szélsebesen
Télapóka szánkóját.
Száguld a nagy hómezőkön,
el is hagy már hét határt.
Ajándékok szépen, sorban
a hatalmas zsákokban.
Télapóka becsempészi
a cipőkbe suttyomban.
Sietős az útja nagyon,
rövid már az éjszaka.
Várja őt az ablakokban
még sok üres kis csizma.
Csányi György: Télapó kincsei
"Télapó! Télapó!
Hol van a te házad?
Ki adta? Ki varrta
báránybőr subádat?
Meleg, jó szívednek
honnan van a kincse?
Zimankós hidegben
van, ki melegítse?"
Szánomat szélsebes
három pejkó húzza,
kucsmás fenyők között
kanyarog az útja.
Nagy piros szívemnek
jóság a kilincse,
s édesanyák mosolygása
a legdrágább kincse.
Hidegben nem fázom
egyetlenegyszer sem:
az ő bársony pillantásuk
átmelenget engem.
Donászy Magda: Télapó ünnepén
Tipp-topp, tipp-topp,
Ki jön a nagy hóban?
Kipp-kopp, kipp-kopp,
Ki van az ajtóban?
Itt van már a
nagyszakállú
Télapó! Csupa hó!
Puttonyában dió, mogyoró!
Csitt-csatt, csitt-csatt,
örül a sok gyermek.
Hipp-hopp, hipp-hopp,
Télapó itt termett.
Mit hozott a
nagyszakállú
Télapó? Csupa jó!
Puttonyában dió, mogyoró!
Donászy Magda: Télapó érkezése
Megérkeztem Tél országból,
kisgyerekek: -Jó napot!
Tudom, nagyon vártátok már,
hogy múljanak a napok.
Siettem is tihozzátok
csengős szánon, szaporán.
Szikrát szórt a szarvas talpa,
úgy suhant az út porán.
Fürge lába belefáradt.
Messzi van a mesevár.
Túl az ezer jéghegyerdőn,
hová sosem ér a nyár.
Ott van az én széllel-bélelt,
hóból épült palotám.
A kemény fagy jégvirágot
zúzmaráz az ablakán.
Van egy kicsiny toronyszobám.
Benne furcsa műszerek.
Világhírű messzelátóm
jég-üvegén hókeret.
Ha én abba betekintek,
-higgyétek el nem csoda-
akármilyen messze laktok,
mégis ellátok oda.
Hol, mit láttam, nagy könyvembe
minden este beírom.
Megtelt könyvem sok-sok lapja,
elfogyott a papírom.
Tudjátok, hogy rádiómnak
a világon párja nincs?
Csönddel bélelt palotámban
valóságos drága kincs.
Ha gyermekek énekelnek,
a szívemhez szól a dal,
s úgy érzem, hogy nem vagyok vén,
hanem újra fiatal.
Tip-top, tip-top! Körbejárok
az üveghegy tetején,
amikor a messzeségből
víg dalotok száll felém.
Ha a táncban elfáradtam,
megpödröm a bajuszom,
bebújok a hóágyamba,
nyújtózkodom, aluszom.
Mikor aztán felébredek,
ajándékot keresek
Piros almát, aranydiót,
feketemák-szemeket.
Feneketlen zsákom mélyin
citrom-narancs is akad,
osszátok szét gerezdenként,
veszekedni nem szabad!
Kedvetekért jövőre is
telitömöm zsákomat,
ezer évig megtartom még
ezt a jó szokásomat.
Búcsúzóul daloljatok.
Integessen kezetek.
Hó szarvasom az udvaron
pihenhetett eleget.
Holnap már a mesehegyről
tekint ide Télapó!
Küldjek erre hófelhőket?
Örültök, ha hull a hó?
Frissen esett pihe hóban
hó csatázni sem tilos.
Attól lesz majd jobb az étvágy,
s az arcotok szép piros.
Na most rajta! Repülj szánom!
Hó szarvasom! Hoppla-hopp!
Kisgyerekek jó étvágyat,
mindenkinek jó napot!
Donászy Magda:Télapó ünnep
Itt van már a Télapó,
Tele van a zsákja,
Mosolyog az arca
Örömünket látva.
Énekeljünk néki, senki
nem vár biztatásra.
Így búcsúzik tőlünk:
A viszont látásra!
Donászy Magda:Télapóhoz
Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Tőled senki sem fél.
Halkan reccsen az ág,
Öltöztesd fel a fát,
Hulljon rá pihe hó,
Szánkón siklani jó!
Évi és Peti vár,
Télapó, gyere már!
Nyíljon már ki a zsák:
Alma, szép aranyág.
Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Tőled senki sem fél.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
