Babszem Jank�

Volt egyszer egy szab� �s annak egy fia. Ez a gyerek olyan p�tt�mre siker�lt, hogy amikor f�lserd�lt, akkor sem lett nagyobb egy babszemn�l. Apr� volt a teste, de nagy a mersze. Egy sz�p napon oda�llt az apja el�, kih�zta mag�t, �s kijelentette:- �desap�m, vil�got akarok l�tni!- J�l van - mondta a szab� -, seg�tsen a j� szerencse!Fogott egy t�t, gyerty�t gy�jtott, az olvadt viaszb�l kis g�mb�t gy�rt, r�sz�rta markolatnak a t� tetej�re, �s �tadta a par�nyi fegyvert a fi�nak.- Nesze, most m�r kardod is van az �tra - mondta.- K�sz�n�m, ap�m - felelte a fi� -, megyek is hamarosan, csak el�bb hadd k�lts�k el egy�tt a b�cs�eb�det.Azzal kisz�kd�cselt a konyh�ba, megn�zni, mit f�z az �desanyja. �ppen fortyogott is valami a t�zhelyen egy j�kora faz�kban.- Mit esz�nk ma, �desany�m? - kotnyeleskedett Jank�.Az �reg szab�n� nem szerette, ha s�t�s-f�z�s k�zben zavarj�k.- N�zd meg magad, ha k�v�ncsi vagy r� - vetette oda.Babszem Jank� szerette a j� falatot, hogyne lett volna k�v�ncsi. Felugrott a t�zhelyre, f�lrebillentette kicsit a fed�t, �s belekukkantott a faz�kba. Hanem abb�l egyszeriben felcsapott a g�z, elkapta a kis embert, �s uzsgyi! - kivitte a k�m�nyen.A leg�nyke egy ideig ott lovagolt a bodor felh�csk�n, azt�n szerencs�sen leereszkedett a f�ldre, k�r�ln�zett, s azt mondta:- No kint vagyok h�t a nagyvil�gban!Elindult foglalkoz�st keresni mag�nak. �s mert otthon j�l kitanulta a mesters�g�t , beszeg�d�tt egy szab�hoz seg�dnek. A mester meg volt el�gedve a munk�j�val, Babszem Jank� is a hely�vel; csak egy kifog�sa volt: sehogyan sem tal�lta el�g j�nak az �telt, amit az: asztalra adtak.V�g�l is kifogyott a b�ket�r�sb�l, kiment a konyh�ba, �s azt mondta:- Hallja-e, mestern� asszony! Ha nem f�z nek�nk jobbat, holnap reggel od�bb�llok, �s ki�rom kr�t�val a kapujukra:Krumplihoz itt h�s sose j�r:Isten veled, krumplikir�ly! Az asszonyt elfutotta a m�reg, f�lkapott egy rongyot, hozz� akarta v�gni a kis emberhez, de az elb�jt egy gy�sz� al�, �s onn�t �lt�gette a nyelv�t.- Meg�llj csak, majd ell�tom �n a bajodat! - p�r�lt a mestern�, de mire a gy�sz�t f�lemelte, Babszem Jank� m�r r�gen a rongy r�nc�ban lapult; mikor pedig a gazdasszonya a rongyot is kir�zta, �gyes sz�kken�ssel beugrott egy reped�sbe az asztalon.- Itt vagyok, ragyogok! - cs�fol�dott hol az asztalban, hol a fi�kban, hol az egyik sz�k t�ml�j�n.A mestern� v�g�l m�gis elcs�pte, �s kidobta a h�zb�l.A szab�cska nagyot rep�lt, m�g nagyobbat huppant, azt�n talpon termett. ler�zta mag�r�l a port, �s megint nekiv�gott a vil�gnak. Ment, mendeg�lt, be�rt egy nagy erd�be. Er�sen alkonyodott m�r. Babszem Jank� k�r�lk�mlelt, hol lelhetne j� k�nyelmes sz�ll�st �jszak�ra. L�tott is valami olyasmit, mint egy kisebb fader�k gondolta: ez �ppen megfelel�. Nekik�sz�lt, hogy leheveredj�k a t�v�be de a fa megmozdult, mert h�t nem fa volt, hanem egy embernek a l�ba. Abban a pillanatban nyakon ragadt�k, magasba l�d�tott�k, s hi�ba kap�l�dzott kez�vel-l�b�val, j� er�sen fogta valaki a nyak�t. Egy pillanatra el is sz�d�lt a nagy rep�l�sben. Mire eszm�letre t�rt, ott tal�lta mag�t egy embernek a tenyer�n s egy sereg borost�s arcot l�tott. Mind �t lest�k, s �gy szuszogtak hozz�, hogy szeg�ny kis Babszem Jank�nak val�s�gos ork�n s�v�lt�tt a f�le mellett.- N�zd m�r ezt a G�li�tot! - harsogta az egyik ember.- T�bbet �r ez minden tolvajkulcsn�l! - mondta a m�sik. - Nincs az a sz�k kulcslyuk, amelyiken be ne f�rne!- Hallod-e, fick�! - sz�lt a harmadik. - J�ssz-e vel�nk a kir�ly kincst�r�ba? Beb�jsz a kulcslyukon, �s kihajig�lod nek�nk a sok p�nzt. Rendben van?Babszem Jank� t�prengett egy kicsit, azt�n r��llt a dologra. Most h�t l�tta: rabl�k k�z� keveredett, s ha sz�pszer�vel nem megy vel�k, magukkal viszik er�szakkal. Be�lt h�t az egyik rabl�nak a zseb�be, �s mentek a kincseskamr�hoz.Csakhogy �rizt�k �m azt er�sen! K�t szuronyos katona is �llt az ajtaj�ban. A rabl�k tanakodtak egy ideig, azt�n legtan�csosabbnak azt tartott�k, ha megker�lik a h�zat, s elrejt�znek h�tul a kincseskamra ablaka alatt, a bokrok k�zt, Babszem Jank� meg pr�b�ljon meg valahogyan behatolni, h�tha nem veszik �szre az �r�k a p�tt�mnyi leg�nyk�t.- Ez �gy j� lesz - helyeselte Babszem Jank� a tervet -, csak azt�n mind f�lszedj�tek �m, amit kihajig�lok!Azzal nagy peckesen odal�pkedett a kincseskamra vasalt ajtaj�hoz, s elkezdte szem�gyre venni, nincs-e valahol hasad�k az alj�n, h�tha megtakar�thatja a f�rads�got, s nem kell f�lm�sznia a kulcslyukig. Csakhamar f�l is fedezett egy r�st, �ppen el�g sz�les volt ahhoz, hogy becs�ssz�k rajta. Hanem �gy l�tszik, elb�zta mag�t a par�nyis�g�ban, �s nem �gyelt el�gg�; mert az egyik silbak m�giscsak megpillantotta, amint befel� iparkodott.- N�zd csak, milyen rusnya p�k m�szik ott - mondta a t�rs�nak. - Agyontaposom.- Hadd �ljen szeg�ny, nem v�tett az neked - sz�lt a m�sik.�gy azt�n Babszem Jank� v�g�l is szerencs�sen bejutott a kincst�rba. Kinyitotta az ablakot, pisszentett a rabl�knak, azok el�b�jtak a bokrok k�z�l, � meg kezdte kihajig�lni nekik az aranytall�rokat.Amint �gy jav�ban munk�lkodik, egyszer csak hallja, hogy l�ptek k�zelednek, a kulcs csikordul a z�rban: j�n a kir�ly megszeml�lni a kincseit. Nosza, gyorsan elb�jt egy rak�s arany m�g�.A kir�ly r�gt�n �szrevette, hogy a tall�rjaib�l j�csk�n hi�nyzik. Sehogyan sem foghatta meg, mi ennek az oka, ki lehet a tolvaj, hiszen a kulcsot mag�n�l �rizte, lakatnak, z�rnak semmi hib�ja nem volt, �s az �rs�g is a hely�n �llt. Egy ideig t�prengett, de mivel semmif�le magyar�zatot nem tal�lt a dologra, v�g�l is visszat�rt a lakoszt�ly�ba, hanem az�rt elmen�ben odasz�lt az �r�knek:- Hallj�tok-e, jobban vigy�zzatok, valaki r�j�r a p�nzre!A katon�k megijedtek; �s er�sen f�lelni kezdtek. Egyszer csak hallj�k �m, hogy odabent csend�l-pend�l,cs�rren-z�rren az arany; mert amikor a kir�ly l�ptei elt�volodtak, �s csend lett, Babszem megint nekil�tott a munk�nak. Az �r�k szaladtak hamar a kulcs�rt, j�l bezs�rozt�k, hogy ne csikorogjon, �vatosan kikattintott�k a z�rat, azt�n hopp! - beugrottak a kamr�ba, hogy lef�lelj�k a tolvajt. Babszem Jank� azonban f�rg�bb volt n�luk: v�gigszaladt a fal ment�n, beb�jt a sarokba, �s mag�ra h�zott egy aranytall�rt, m�g a f�le hegye se l�tszott ki m�g�le.- Hol vagyok? Itt vagyok! - ki�ltotta cs�fond�rosan.Mire az �r�k odarohantak, m�r a m�sik sarokb�l kiab�lta egy m�sik tall�r m�g�l:- Itt vagyok! Hol vagyok?Szeg�ny katon�k egy ideig ide-oda szaladg�ltak a kincseskamr�ban, hanem azt�n megunt�k, hogy �gy bolondd� tartj�k �ket, bele is f�radtak a haszontalan hajsz�ba; legyen, ami lesz! - gondolt�k, r�ford�tott�k a kulcsot a kamr�ra, le�ltek jobbr�l-balr�l a p�ntos ajt� mell�, �s elaludtak a kimer�lts�gt�l.Babszem Jank� pedig mind egy sz�lig kihajig�lta a rengeteg aranyp�nzt. A legutols�t j�l megp�rgette, r�pt�ben f�lpattant r�, �gy suhant ki az ablakon.Dics�rt�k, magasztalt�k is a rabl�k:- Sz�, ami sz�: igazi h�s vagy! Akarsz-e a vez�r�nk lenni?Babszem Jank�nak azonban nem f�lt a foga a rabl�vez�rs�ghez. "Hogyisne - gondolta mag�ban -, hogy a v�g�n akaszt�f�ra jussak!" De a rabl�knak csak annyit mondott nagy udvariasan:- K�sz�n�m a megtiszteltet�st; nem fogadhatom el, mert el�bb vil�got szeretn�k l�tni.- Rendben van - mondt�k a rabl�k -, de akkor legal�bb osztozzunk meg a zs�km�nyon!Babszem Jank� azonban abb�l sem k�rt egyebet, mint egy lyukas krajc�rt. F�lcsatolta derek�ra a kardj�t, elb�cs�zott a rabl�kt�l, �s nekiindult megint a vil�gnak. Itt is, ott is munk�ba �llt, de minden�tt hamarosan kitelt az ideje mert sehogyan sem b�rta az �lland�s�got.Sok bolyong�s ut�n v�g�l is be�llt szolg�nak egy fogad�shoz. A szolg�l�l�nyok azonban nem sz�velhett�k, mert a p�tt�m emberke minden titkos dolgukat kileste.- Ami�ta ez a mihaszna itt van, m�g egy �veg bort sem csenhet�nk el a pinc�b�l - mondogatt�k egym�s k�zt, �s legsz�vesebben elt�ntett�k volna a f�ld sz�n�r�l.De h�t hogyan t�ntess�k el? Megj�tt annak is az alkalma.Egyszer az egyik l�nyt lek�ldt�k a kertbe f�vet kasz�lni. Babszem Jank� ott ugr�lt a k�zel�ben, egyik f�sz�lr�l a m�sikra sz�kd�cselt. "Meg�llj gondolta a l�ny -, most elb�nok veled!" - azzal meglend�tette a kasz�t, �s egyetlen suhint�ssal lev�gta Babszem Jank� alatt a f�vet. Az m�g csak meg se nyikkanhatott: a l�ny gyorsan �sszemarkolta a friss sz�n�t, kend�be k�t�tte, azt�n Babszem Jank�stul odavetette a tehenek el�.Volt azok k�zt egy nagy fekete j�sz�g, az egyszeriben lenyelte Jank�t, �gyhogy a sok f� k�zt semmi b�ja nem lett.S�r� s�t�ts�g volt a teh�n bend�j�ben, m�g csak egy �rva gyertyasz�l sem �gett benne. A kis leg�ny nagyon rosszul �rezte mag�t ebben a fekete �jszak�ban. Alig v�rta, hogy alkalom ker�lk�zz�k a jelad�sra.K�n�lkozott is hamarosan, mert m�r el�rkezett a fej�s ideje. Mikor a feket�re ker�lt a sor, Babszem Jank� nagyot ki�ltott: Hoppla-h�! Hoppla-h�! Tele van a csoboly�! De hi�ba, elveszett a hangja a teh�nb�g�sben.Fej�s ut�n lement a fogad�s az ist�ll�ba, meg�llt a fekete el�tt, azt mondta:- Ezt a j�sz�got holnap le kel! v�gni.Babszem Jank� megijedt, teli torokb�l kiab�lni kezdett:- Engedjetek ki! Itt �l�k benne!- Hol? - k�rdezte a gazda, mert hallotta a hangot, de el sem tudta k�pzelni, honn�t j�n.- H�t a feket�ben! - ki�ltotta Jank�.- Ugyan ne bolondozz�l velem! - mondta m�rgesen a fogad�s, mert azt hitte, hogy a csaposleg�ny tr�f�lkozik, �s elment.M�snap reggel lev�gt�k a tehenet, apr�ra f�ldarabolt�k, de Babszem Jank�ban szerencs�re nem esett k�r, mind�ssze csak annyi t�rt�nt vele, hogy belekeveredett a kolb�szh�sba. Megs�zt�k, megborsozt�k, megpaprik�zt�k, hogy csak �gy pr�szk�lt t�le, azt�n j�tt a b�ll�r, �s egy csom� szalonnakocka meg egy mar�k dar�it h�s t�rsas�g�ban belet�lt�tte Babszem Jank� a kolb�szh�jba.H�t ez meglehet�sen sz�k kv�rt�ly volt! R�ad�sul f�stre akasztott�k a k�m�nybe; ott azt�n aszal�dhatott volna �t�letnapj�ig.Szerencs�re �gy t�l dereka t�j�n vend�g �rkezett a fogad�ba, �s minden�ron kolb�szt akart enni reggelire.- Hozz egy sz�lat a f�str�l! - mondta a fogad�sn� a konyhal�nynak, az meg �ppen azt akasztotta le, amelyikben Babszem Jank� telelt.Leker�lt h�t a f�str�l, de most jutott �m csak veszedelembe! A fogad�sn� neki�llt a szeletel�snek, szisszent az �les k�s, hullott az egyik szelet a m�sik ut�n, Babszem Jank� meg csak kapdosta a fej�t jobbra is, balra is, nehogy v�letlen�l az � nyak�t is elv�gj�k. Mikor azt�n az egyik szelettel v�gre kifordult a konyhadeszk�ra, nem sokat teket�ri�zott, kapta mag�t, �s megugrott.Ebben a h�zban annyi baj �rte m�r, egy pillanatig sem akart tov�bb itt maradni. Nyak�ba vette a l�b�t, s uccu neki! - meg sem �llt, m�g ki nem �rt a mez�re.- Csakhogy v�gre szabad eget l�tok! - foh�szkodott f�l, s �ppen egy nagyot akart szippantani a h�s leveg�b�l, mikor egy k�dorg� r�ka mer� sz�rakozotts�gb�l egy sz�csk�vel egy�tt �t is bekapta.A szab�cska �sszeszedte minden erej�t, megvetette a l�b�t r�ka koma garatj�ban, j�l megkapszkodott, nehogy lecsusszanjon, s elkezdett kiab�lni:- Mi dolog ez, r�ka testv�r! �n vagyok az, Babszem Jank�, �n akadtam a torkodon, engedj ki!- Igaz - mondta a r�ka -, minek is nyeln�k le ilyen semmis�get? Ha meg�g�red, hogy nekem adod az ap�d ty�kjait, kij�hetsz.Babszem Jank� mindent meg�g�rt. Erre a r�ka nemcsak hogy kiengedte, hanem m�g haza is vitte.Otthon nagyon meg�r�ltek Babszem Jank�nak, �s cser�be odaadt�k �rte az eg�sz baromfiudvart. De mert az �reg szab�nak m�giscsak f�jt egy kicsit a sz�ve a sz�p feh�r meg kendermagos ty�kjai�rt, Babszem Jank� el�be �llt, s azt mondta:- Sose b�sulj, �desap�m, hoztam �m neked valamit a ty�kjaid helyett!Azzal nagy b�szk�n odaadta neki a lyukas krajc�rt, amit a v�ndor�tj�n szerzett.

Nyomtat�s